TRAKTOR főnév -t, -ok, -a
Belső égésű motorral v. villannyal működő közúti v. szántóföldi gépjármű, amely pótkocsik és mezőgazdasági gépek vontatására, ill. helyben álló munkagépek hajtására, használatos.
Lánctalpas traktor; a traktor kereke, motorja, ülése; berreg, zúg a traktor; elromlott a traktor; traktort gyárt, szerel, vezet. □ Ide, aki földet szántott! | Ide, aki traktort gyártott! | Segítsetek proletárok! (József Attila) || a. Ehhez szerelt mezőgazdasági gép, kül. eke.
Traktorral szánt.
- Szóösszetétel(ek): traktoralkatrész; traktorállomány; traktorcsoport; traktoreke; traktorgyártás; traktorjavítás; traktor javító; traktorkezelő; traktorolaj; traktorroncs; traktor szántás; traktor-üzemanyag; traktorvezetés.