TULAJDONOS főnév -t, -ok, -a
- 1. Az, akinek v. aminek rendsz. kizárólagos joga, hogy vmely tárggyal, dologgal rendelkezzék. A bútor, a föld, a ház, a szerzői jog, a termelési eszközök, az üzlet tulajdonosa. A szocializmusban a nép a termelési eszközök tulajdonosa. □ Ott hevertek ruhák, ezüstneműk szétszórva, amiket a menekült tulajdonos nem magával elcipelni. (Jókai Mór) A gép
sorra járja a tulajdonosokat, s mindenütt elcsépel. (Tömörkény István) Már körülötte mocorgott a kis kopasz tulajdonos, üdvözölte, jó estét, méltóságos uram. (Nagy Lajos)
- 2. Az, aki vmely szellemi természetű dolgot (főleg címet, kitüntetést) elnyert. A doktori cím, a kitüntetés, a Kossuth-díj, az oklevél tulajdonosa.
- Szóösszetétel(ek): 1. tulajdonosnő; tulajdonostárs; tulajdonosváltozás; 2. cséplőgéptulajdonos; ezredtulajdonos; gyártulajdonos; istállótulajdonos; laptulajdonos; résztulajdonos; számlatulajdonos; társtulajdonos.
- tulajdonosi.