TÖRPÍT tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] (-ni) (
ritka)
- 1. (régies) Testileg v. szellemileg, ill. erkölcsileg törpévé (II. 12) tesz vkit. □ Törpét törpíthet, de nagyobbá tesz nagyot a polc, Mely gyávát szédít. (Berzsenyi Dániel)
- 2. (rendsz. eredményhatározóval) (átvitt értelemben) Jelentőségében, értékében kicsinyít vkit, vmit. A nagy fontosságú kérdést jelentéktelenné törpíti. □ A természet az egyedüli, melyet a fantázia nem szépíthet, nem nagyíthat, csak törpíthet. (Mikszáth Kálmán)
- Igekötős igék: eltörpít.
- törpítés; törpített; törpíthető; törpítő.