TÖRMELÉK [e] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. Általában vmely egynemű v. több rokon fajtájú anyag összetöredezett darabjainak tömege. A jégár a kőzetek törmelékeit olvadási helyén lerakja. || a. Összetöredezett és rendsz. már használhatatlan (építési) anyagok összekeveredett maradványa. A törmeléket kihordja. □ A Hársfa utcában valami átalakítást csinált és
maga hányta ki a törmeléket az udvarról a stráfkocsi elé. (Móricz Zsigmond) || b. Vmely árucikk, rendsz. élelmiszer apróra töredezett darabjainak halmaza. A csokoládé törmeléke.
- 2. jelzői használat(ban) Összetöredezett darabokban levő. Törmelék anyag, arany, cukor, csokoládé, kőzet, rizs, tea.
- Szóösszetétel(ek): törmelékarány; törmelékfejtő; törmelékhegy; törmelékkúp; törmeléklerakodó; törmelékmentes; törmeléksánc.
- törmelékes.