TÖRTÉNETESEN [e-ë-e] határozószó
<Múlt idejű igealakkal kapcs.> Úgy adódott, hogy
; véletlenül. Történetesen éppen arra mentem. □ Mit ad, ha az vagyok? szólt oda
, mikor a fiatal ember történetesen felé talált sétálni. (Tolnai Lajos) Ha
egyikük-másikuk kirándulásra ment
és történetesen nem hált otthon, akkor inkább átvirrasztotta az éjszakát. (Kosztolányi Dezső) || a. <Jövő idejű vonatkozással, feltételes mondatban:> esetleg, véletlenül (1a). Ha történetesen találkozol vele, üdvözöld nevemben. □ Vedd meg nekem Pesten [Tinódit]
, ha történetesen ráakadsz. (Arany János) || b. (gúnyos, tréfás) A várakozás ellenére. [Persze, nem hoztad el a könyvet?] Történetesen igen. □ Benedek
gondolta volna magában: "si fractus illabatur orbis [= ha összedől is a világ]", ha történetesen diákul régen el nem felejtett volna. (Jókai Mór)