TÖRVÉNYSZÉKI melléknév (jogtudomány, 1945 előtt)
Törvényszéken tartott, itt történő. Törvényszéki tárgyalás. □ A
darabba egy törvényszéki jelenet ékelődik be. (Péterfy Jenő) || a. Törvényszéken működő. Törvényszéki bíró, elnök, jegyző. □ A törvényszéki hivatalnokok többnyire mogorva, elkeseredett emberek. (Krúdy Gyula) || b. Törvénykezéssel, ill. bűnesetek felderítésével kapcsolatos, ahhoz tartozó; igazságügyi. Törvényszéki orvostan ←; törvényszéki szakértő: az igazságügyi intézmények által elismert sz., akinek véleményét a bíróságok rendszeresen kikérik. Törvényszéki, bonctani, orvostani intézet. □ A lépcsőn két fekete fakoporsót hoztak föl, abba beleemelték az áldozatokat, a törvényszéki bonctani intézetbe szállították. (Kosztolányi Dezső)