Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÖRÉSSZÖG
TÖRET [1]
TÖRET [2]
TÖRETLEN
TÖRHETETLEN
TÖRIK
TÖRIK-SZAKAD
TÖRKÖLY
TÖRKÖLYPÁLINKA
TÖRLÉS
TÖRLESZKEDIK
TÖRLESZT
TÖRLESZTÉS
TÖRLŐ
TÖRLŐDIK
TÖRLŐGUMI
TÖRLŐRONGY
TÖRLŐRUHA
TÖRMELÉK
TÖRŐ

TÖREDÉKENY [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (régies)
  • 1. Törékeny (1). □ Vendel… elejté a töredékeny edényt, mely ezer darabra törött. (Vas Gereben)
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Karcsú v. vékony csontozatú, gyenge, testi fáradalmakat, megerőltetést nehezen elviselő, vagy ezt a látszatot keltő; törékeny (2). □ S én, kinek nem adott oly erős izmokat a sors… ezt a töredékeny testemet is oda fogom vinni [a harctérre]. (Jókai Mór) Az ég tartson meg téged nekünk, töredékeny testedben, törhetetlen lelkierővel. (Lévay József)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Mulandó, gyorsan pusztuló, rövid ideig tartó; gyarló. □ Ifjú korunkban egész birtokunkat egy pár töredékeny örömért odavetjük. (Eötvös József)
  • töredékenység.