TÖREK [e] főnév -et [ë], -je [e] v. -e [e] (csak egyes számben) (
mezőgazdaság)
A kicsépelt gabona szárának és a kalász összetört részeinek törmeléke, rendsz. a termék héjával, a pelyvával.
Az árpának, a búzának, a rozsnak a törekje. || a. Cséplési melléktermék, apró szalma- és levélrészek, amelyeket a cséplőgép a pelyvától elkülönítve kirázott.
A törek mint takarmány sok rostot és kevés fehérjét tartalmaz. □ Úgy szeretem az öreget, Mint a bivaly a töreket. (népköltés) || b. Törmelék szalma, széna v. takarmány.
A kender, a széna törekje. A töreket tapasztani való sárba teszik.
- Szóösszetétel(ek): törekrakó; törekrázó.
- törekes.