Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki v. ami tör (IIV) vmit v. vmire. Tányért, poharat törő; diót, kenyeret törő asszony; vkinek biztonságára, életére törő; ellene, vmely célra törő; eredmények elérésére törő ember.
2. Olyan, ami éppen törik (1, 3, 5), ill. hajlamos arra, hogy törjön (2, 5). Könnyen törő fa; darabokra törő üveg; a bokában törő láb; az igába törő állat.
II. főnév -t, -je [e] Eszköz, melynek segítségével törnek. A törővel apróra törte a diót. □ Huh! Még neked áll feljebb? sikított fel Mácsikné, fölkapván egy törőt az ágy melletti mozsárból. (Mikszáth Kálmán) || a. (tájszó) Kender törésére haszn. eszköz; tiló.