Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, ami könnyen, hamar eltörik. Törékeny edények. Szóláshasonlat(ok): törékeny, mint az → üveg. □ A zörgés kárt tehetne törékeny holmijában. (Eötvös József) || a. (átvitt értelemben) □ Királyi koronák törékenyebbek Mint legkisebb betűje nagy nevednek. (Reviczky Gyula) || b. (mondatszó-ként) <Postán, vasúton stb. szállított csomag felirataként:> óvatosan kell vele bánni, mert törékeny tárgyat v. tárgyakat tartalmaz. □ Mindig jönnek-mennek az öklömnyi kis ládikók, gyalult fából, mindre ráírva, hogy törékeny. (Kaffka Margit)
2. (átvitt értelemben, választékos) Karcsú, vékony csontozatú, gyenge, testi fáradalmakat, megerőltetést nehezen elviselő v. ezt a látszatot keltő <személy, főleg nő, ill. ennek vmely testrésze, alakja>; filigrán. Törékeny alak, láb, termet. □ Azt akarta, hogy a törékeny fiú erőre kapjon délen, az "egészséges vidéki levegőben". (Kosztolányi Dezső) Törékeny, finom alakja szinte eltűnt nagy rojtos kendőjében. (Babits Mihály) [Anyám.] Látom, megáll a vasalóval. | Törékeny termetét a tőke | megtörte. (József Attila)
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) A sérelmeket nehezen viselő, érzékeny, finom lelkű. Törékeny lélek.