TÖPÖRTYŰ főnév -t, -je [e], (kissé
népies) tepertő [ë-ë v. e-e], (
ritka) tepertyű [ë-ë], (
tájszó) töpörtő
- 1. A zsír olvasztása során az apró darabokra vagdalt szalonnának v. hájnak összezsugorodott, összetöpörödött maradványa. Friss, zsíros töpörtyű. Kérek 10 deka töpörtyűt. □ Meguntam, meguntam gazdám kovártélyát, [= kvártélyát], Három töpörtyűvel a bűtös [= böjtös] laskáját. (népköltés) A túrós galuskának múlhatatlan conditio sine qua nonja [= nélkülözhetetlen kelléke] a zsíros tepertő és kapor. (Jókai Mór) || a. Apró kockákra vagdalt pirított szalonna: pörc. Töpörtyűvel készítenek csuszát, rántottát, öntött salátát.
- 2. (népies) <A száj szélén> sömör.
- 3. (bizalmas) <Megszólításképpen v. kedveskedve> fejlődésében rendellenesen visszamaradt v. feltűnően kis termetű gyerek. Te töpörtyű! Ne bántsátok azt a töpörtyűt!
- Szóösszetétel(ek): töpörtyűillat; töpörtyűszag.