TŐRVETÉS főnév (
régies)
Általában a tőrt vet (vkinek, vminek) szókapcsolattal kifejezett cselekvés, művelet.
- 1. Tőr [2], kelepce, hurok elhelyezése állat, főleg madár megfogására. Tőrvetéssel madarat fog.
- 2. (átvitt értelemben) Olyan eszköz, eljárás alkalmazása, amellyel félrevezetnek, vmibe beugratnak vkit. Ravasz tőrvetés. Csalfa tőrvetéssel fogta meg.
- tőrvetési.