TÖMÖRÜLÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
A tömörül (1, 2) igével kifejezett cselekvés, ill. folyamat; az a tény, hogy vmely tömeg, anyag tömörül; tömörebbé válás.
A kovácsolt vas tömörülése; a tüntető tömeg v.
csoport, a sereg tömörülése. || a. Ennek eredménye, az így létrejött csoportosulás, szorosabb egység.
A szabadságszerető népek tömörülése. Tömörülésben az erő.