Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TÖMEGLÉLEKTAN
TÖMEGMEGMOZDULÁS
TÖMEGMÉSZÁRLÁS
TÖMEGMOZGALOM
TÖMEGMUNKA
TÖMEGNEVELÉS
TÖMEGNYOMOR
TÖMEGPÁRT
TÖMEGPUSZTÍTÓ
TÖMEGSÍR
TÖMEGSPORT
TÖMEGSZÁLLÁS
TÖMEGSZERENCSÉTLENSÉG
TÖMEGSZERVEZET
TÖMEGSZTRÁJK
TÖMEGSZUGGESZTIÓ
TÖMEGVONZÁS
TÖMEGGYÁRTÁS
TÖMEGGYILKOS
TÖMEGGYŰLÉS

TŐR [2] főnév -t, -ök, -e (-je) [e]
  • 1. Vadon élő állat megfogására való bármiféle eszköz; csapda, kelepce, hurok. → Beleesik a tőrbe. A madár tőrbe esik; a vadat tőrbe csalják; tőrt vet: csapdát, hurkot állít. □ Akkor kezdték tőrrel, léppel rászedni a vadakat. (Csokonai Vitéz Mihály) Minden madarász megveti nektek A kelepcét, tőrt, lépet. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 2. (átvitt értelemben) Vkinek a számára alattomosan kitervezett veszélyes helyzet, melyből az illető nem szabadulhat; csapda, kelepce. Tőrbe → csal v. ejt vkit; tőrbe → esik; tőrt → állít v. vet vkinek. □ A vezér habozott egy kevés ideig, Megfordult eszében, hogy tőrbe ejthetik. (Arany János)