A magyar nyelv értelmező szótára

TÖBB számnév, melléknév és főnév

• I. számnév, határozatlan tőszámnév (melléknévi) <A sok számnév középfoka.> -en [e], felső fok: legtöbb
• 1. (rendsz. hasonlítást tartalmazó határozóval v. hasonlító kötőszóval) Vmihez mérten nagyobb számú, mennyiségű, tömegű. → Ezerszer több; egy gonddal több; több mint egy éve; sem több, sem kevesebb: éppen annyi (, amennyiről szó van). Öt hárommal több kettőnél. Ez három forinttal több. Több rajta a lyuk, mint csillag az égen. Több kár, mint haszon. □ [Álmodik a nyomor.] Kevesebb vért a köhögésnél, És a munkánál több erőt. (Ady Endre) És lész eggyel több lámpa a sötétben. (Babits Mihály) –11 (többes számú jelzett szóval) (régies) □ A papa… a városon lakva, több bálokba… mehet el. (Krúdy Gyula) || a. Mindig v. mind v. egyre több (és több): az idő haladásával arányban fokozatosan nagyobb számú, mennyiségű, tömegű. □ Még valahogy szelelt ez a kis húscafat [a tüdő], de mind több üggyel-bajjal dolgozott. (Ambrus Zoltán) Van-e sok beteged? – … – Egyre több és több, – felelte az orvos. (Gárdonyi Géza) || b. <Érzelmileg színezett kifejezésként, kül. bosszúság kifejezésére:> több, mint elég; ez már több a → soknál. □ Ejnye mordizom adta, ez már több az egynél. (Mikszáth Kálmán)
• 2. Egynél nagyobb, de közelebbről meg nem határozott (kis) számú. Több személy jelenlétében; több példányban; több üveg bor. Több ízben kerestelek. Több óra hosszat olvasott. □ Mert több nyelven tudott, újságtudósító lett. (Krúdy Gyula) Amint [a férj] éppen elrendezte maga előtt a papírokat, hogy több hetes postán eligazodjon, az asszonyka odaszól (Móricz Zsigmond) || a. (rendsz. a tíz vmely hatványának megfelelő kerek számot jelentő tszámnévvel kapcs) Kettőnél-háromnál nagyobb, de tíznél kisebb és pontosan meghatározatlan v. meghatározhatatlan számú. Több száz; több ezer; több tízezer; több százezer; több millió; több milliós költség.
• 3. A legtöbb v. legtöbb: <az elképzelt átlagból a túlnyomóan nagyobb rész kifejezésére:> igen sok: majdnem mindegyik. (A) legtöbb ember elfelejti, hogy… □ A legtöbb fogadóban… utasok, lókupecek, kereskedők hallgatóznak. (Krúdy Gyula) Én korántsem vagyok olyan ostoba, amilyennek a férfiak a legtöbb nőt hinni szokták. (Krúdy Gyula)
• 4. Nagyobb tömeget tevő, nagyobb tömegű <anyag, élelem, ital>. Az idén több borunk termett, mint tavaly. Egyél több főzeléket, gyümölcsöt!
• 5. Hosszabb tartamú <idő>. Nincs több időm egy félóránál. Több időt kell rá fordítani. || a. Mindig v. mind v. egyre több: fokozatosan hosszabb tartamú <idő>. □ A kapitány is egyre több időt töltött naponként a Szabó Márton fekvőhelye mellett. (Ady Endre)
• 6. Bizonyos időn át nagyobb számban, többször ismétlődő <cselekvés, esemény, folyamat>. Több utánjárásba került, mint gondoltam. || a. Mindig v. mind v. egyre több: az idő előre haladásával arányban fokozatosan, gyakrabban (ismétlődő), nagyobb fokban (jelentkező). Egyre több szó esik a gépesítésről.
• 7. <Elvont főnév mellett:> nagyobb fokú, nagyobb mértékű. Neki több szerencséje volt, mint nekem. Több hasznot hajt a kert, mint a szántóföld. Több ismeretet szerzett. □ Mindjárt több becsületem volna az asszonyok előtt. (Móricz Zsigmond) || a. (rendsz. lefokozó, korlátozó értelmű határozóval) Kissé nagyobb fokú, kissé nagyobb mértékű. (Vmivel) több figyelmet, (gyengédséget, szeretetet, tapintatot) mutatott iránta. □ Az én apám mesterember volt, de bennem több is a becsület, mint benned. (Móricz Zsigmond)
• 8. (tagadással kapcs) Az említett, szóban forgó v. odaértett számon, mennyiségen, tömegen felül más. Nincs több ilyen ember. □ Görög hajók közt nem volt több ily gyors hajó, | görög utak közt nem volt több ily boldog út. (Babits Mihály) –81 (többes számú jelzett szóval) (régies) □ [Fiókomban] nincsenek több aranyok. (Arany János)
• II. számnév, határozatlan tőszámnév (főnévi) -et, -je [e, e], -ük v. -jük
• 1. Az említettnél, a szóban forgónál, az odaértettnél nagyobb mennyiség vmiből. Több kell nekem ennél. Ebből többet is vennék. Nekem nem elég (ebből) fél kiló, többet kérek (belőle). □ Örökké, újra más és több kell újra nékem. (Babits Mihály) Nézze csak, azt mondja ez az ócsai ember, hogy maguknak minden mázsáért fizetnek egy-két koronát, amennyivel többet írnak. (Móricz Zsigmond) || a. <Evéssel kapcs.> nagyobb mennyiségű étel, ill. <ivással kapcs.> nagyobb mennyiségű ital. (A) kelleténél többet evett, ivott. □ Többet a hasba, mint a kasba! (Benedek Elek) || b. Az említetten, szóban forgón v. odaértetten kívül eső szám(ú dolog), mennyiség vmiből. (Egy) → szót se többet (erről v. róla)! Ez az utolsó forintom, nincs több.
• 2. A megnevezett az említett személy(ek)en kívül (még) kisebb-nagyobb számú személy. □ Lamberg szívében kés, Latour nyakán kötél, s utánok több is jön talán. (Petőfi Sándor)
• 3. Az említettnél, a szóban forgónál, az odaértettnél nagyobb összegű pénz, ill nagyobb érték. Többe került, mint gondoltam. Ez többet ér annál. Ki ad többet ért? (szójárás) Senki többet, harmadszor: a) <árverésen, a tárgy árverezésének lezárására>; b) (tréfás) ha nincs újabb jelentkező, zárjuk le a dolgot. □ Lelkemnek egyedűli, De egy világnál többet érő kincse., Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek? (Petőfi Sándor) Egyszer egy vendég, akinek többet számítottak fel, mint remélte, bosszúságában maga elé idézte a gazdát. (Ambrus Zoltán) Minden cigánynak többje van… Két forint! (Móricz Zsigmond)
• 4. Az említett dolgon, az említetteken kívül más, egyéb. Többet nem mondhatok. Én se tudok róla többet. □ Többet is beszélne még a szülőjének. (Arany János)
• 5. Az említett személyen kívül más. □ Ez a legkisebbik [gyermek]? – kérdé Bibők. – Ez egyetlen. Se égen, se padláson több. (Mikszáth Kálmán)
• 6. Többek között: a) sok személlyel, másokkal együtt, azok között. Többek között megjelentek az ifjúság küldöttei is; b) más sok egyébbel együtt, sok más tárgy között. Többek között arról is tárgyaltak. □ Többek között szóltam én hozzájok. (Petőfi Sándor)
• 7. Többek: egynél valamennyivel nagyobb, pontosabban meg nem határozott számú személy; többek jelenlétében; többekre vonatkozik; többektől hallottam. □ Eszmél-e [a járókelők közül] csak egy is arra, hogy többekkel… nem találkozik most, nem fog találkozni többé? (Fáy András)
• 8. <Főleg személyragos alakban, többes szám 1–3. személyben. (ritka, régies) egyes szám 3. sz.-ben is.> A személyraggal jelöltek közül több (I. 1–2) személy. Többünk, többetek [e, ë], többük v. többjük: ő (én v. te) és még több más személy (együtt); vele (velem veled), együtt többen. Többünknél aktatáska is volt. Többüket ismertem.
• 9. (felső fokban) <Főleg személyragos alakban, többes szám 1–3 személyben v. egyes szám 3. személyben.> A személyraggal jelöltek közül a legtöbb személy. □ Egészen más volt [a jogászgyerek] mint mi, bár legtöbbjénél sokkal fiatalabb, tagadhatatlanul sokkal különb. (Babits Mihály)
• III. Több, mint:
• 1. (melléknévvel v. főnévvel kapcs.) <A kapcsolt fogalom, jelentéstartalom fokozására:> a) (melléknévvel kapcs. csak állítmányként) nagyon nagy fokban. Több, mint bizonyos; több, mint → valószínű, hogy; több, mint szép, gyönyörű; több, mint olcsó, ingyen van. b) (főnévvel kapcs. csak állítmányként) nagyon nagy (fokú). Több, mint szemtelenség.
• 2. (szorzó számnévval kapcs) Több mint tízszer (húszszor stb.): tíznél (húsznál stb.) is több ízben; többször, mint tízszer (húszszor stb.).
• IV. (ragos alakok, határozószó-szerűen)
• 1. Többen: a) a szóban forgónál nagyobb számú személy együtt. Többen voltak a gyűlésen, mint a múltkor. b) <az egyedeket, az egyes személyeket együtt számba véve> néhányan, egypáran. Többen nem tudtak eljönni.
• 2. (népies) Többről többre v. többrül többre: a) <fokozást kifejező határozóként:> egyre jobban. Többről többre gyűlt az adóssága. b) <fokozást kifejező határozóként, kihagyásos mondatban:> a szóban forgó cselekvés, változás fokoz(ód)ásával. □ Többrül többre, szórul szóra, Majd szitokra, majd karóra, Majd mogorván Átugorván Ölre mennek, hajba kapnak. (Arany János) Bizony nem tudom én, mondtam neki, azután többről többre, összejöttünk [= összekerültünk]. (Baksay Sándor)
• 3. Többet: a) nagyobb mértékben, erősebben. Ez már többet lendít a dolgon. b) gyakrabban, többször. Mostanában többet jár színházba. c) (népies) hosszabb ideig. Egy óránál is többet vártam. d) <belső tárgyként, ill. mértékhatározóként az igével kifejezett cselekvés, történés gyakoribb ismétlődésének, ill. hosszabb tartamának v. nagyobb fokának kifejezésére>. Többet beszél, fecseg, ír, játszik, nevet, olvas, tanul; többet csalódott, szenvedett; többet aludt, dolgozott, pihent, úszott. □ Én szenvedtem a legtöbbet minden valaha volt Pándynék között. (Ady Endre)
• V. melléknév (a számra, mennyiségre vonatkozás háttérbe szorulásával)
• 1. (számnévi jelzős szerkezetből képzett melléknévvel v. ilyen értelmű sz-vel szembeállítva) … évesnél (esztendősnél, hónaposnál stb.) több: …évesnél (stb.) idősebb. Nem öreg az még, nem több hatvannál. □ Negyvenhat esztendősnél nem vagyok több. (Katona József)
• 2. (ritka) Terjedelmesebb, hosszabb, részletesebb, bővebb. □ Más levelem majd több lesz, és vidám. (Petőfi Sándor)
• 3. Erkölcsi súlyánál, tekintélyénél fogva különb, helyzeténél, rangjánál, beosztásánál fogva fontosabb, többet érő, értékesebb <személy>. Péter több, mint én. □ Több ember lesz mint én. (Tolnai Lajos) Több, Mint itt akárki másik. (Ady Endre) [A nő] Eleven kancsó! élete | kiben a nagy elixir áll, | amelytől élő lesz a holt | s a koldus több lesz, mint király. (Babits Mihály)
• 4. (elavult) Többi (I). □ Vadászi azonban járván a vár körül, Imé Kádas Márton eleiben kerül, … Fittyentvén [= füttyentvén], jelt adnak az több vitéznek. (Gyöngyösi István) A több darabot is… add ki. (Gvadányi József) Más asztaloknál széllyel tanyázott a több vendég. (Fáy András) Mikép engedheti szeretett rokonát a több hölgyek közt hátrább állani. (Obernyik K.)
• VI. főnév -et [e], -je [e] (rendsz. határozóraggal)
• 1. Az említett dolgon kívül más, nagyobb jelentőségű, nyomatékosabb dolog. Több se → kellett neki v. neki se kellett több. Többről van itt szó, mint egyszerű csínyről. Hogy többet ne mondjak: már az is elég, amit mondtam. Bár többet is tehetnék érte! És (a)mi több: az eddigiek után most következik a fontosabb (v. feltűnőbb) dolog. □ Én többet mondok, és azt mondom, hogy ez képtelenség, valóságos botrány. (Ambrus Zoltán)
• 2. <Állandósult szókapcsolatokban:> jelentősebb siker, eredmény, teljesítmény. Többet vár vkitől, vmitől; többre jut, megy (vmivel); többre viszi (viheti), ha… Többet ésszel, mint erővel. □ Az öreg Ferenc úr soha nem vihette többre az esküdtségnél. (Eötvös József)
• 3. <Állandósult szókapcsolatokban, az értékelés nagyobb fokának, főleg a nagyobb emberei értéknek jelölésére:> a) nagyobb (fokot jelentő) emberi érték. Többet hisz v. tart vkiről: b) nagyobb. Többre becsül, értékel, néz, tart vkit, vmit. □ Van aki az új csizmájára kényes, van viszont… aki a régit becsüli többre… mert az nem szorít. (Mikszáth Kálmán)
• 4. Nagyobb vagyon, érték; értékesebb holmi, tárgy. Nincs többje, mit a rajtavalója. Többje van neki, mint nekünk. Vö: többet. Szólás(ok): ld. kerék, kisujj, vesz. Szóösszetétel(ek): többágú; többalakú; többcsülkű; többesztendő; többéves; többévi; többezres; többfajta; többfázisú; többgyermekes; többhangú; többhavi; többhengeres; többhetes; többheti; többhónapos; többhónapi; többirányú; többmázsás; többnemű; többoldalas; többórás; többsoros; többszavas; többszázados; többszínű; többszobás; többtengelyű; többterhelés; többtételes.