TOTYOG tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon (
hangutánzó)
<Ember, kül. gyermek, nehézkes járású állat> apró, ügyetlen léptekkel, lassan, kissé himbálózva jár, megy v. jön.
Péterke a szobában totyogott. □ Unalmas és fárasztó, az embernek azon a hihetetlen hosszú úton
a saját talpain totyogni. (Móricz Zsigmond) Totyog vidámka sorban ott | tizenhárom kicsi kacsa. (Radnóti Miklós) Csabonyi Jánosné totyog az árokhoz, hogy a szennyes vizet
öntse bele. (Nagy Lajos)
- Igekötős igék: áttotyog; beletotyog; eltotyog; feltotyog; kitotyog; körültotyog; letotyog; odatotyog; végigtotyog; visszatotyog.
- totyogás; totyogó.