TÓTUMFAKTUM főnév -ot, -a, (
elavult) tótumfak -ja (
régies írva: totumfac is) (
bizalmas)
- 1. Olyan személy, akire vmely kisebb közösségben mindenféle elintézni valót rá lehet bízni, aki a legkülönfélébb munkákra felhasználható; faktótum. Ő a tótumfaktum az üzletben. || a. Vkinek a tótumfaktuma: vkinek a bizalmi embere, jobb keze, mindenese. □ Megtesz elválhatatlan totumfacjának. (Jókai Mór)
- 2. (ritka) Olyan személy, akitől vmely szervezett közösségben a legtöbb függ, aki kezében tartja az ügyek irányítását.