TORKOLLIK tárgyatlan ige -ott v. -t; -na v. -ana; -jon (-jék); -ni v. -ani, (
ritka,
választékos) torkoll (rendsz. 3. személyben)
- 1. <Folyó> nagyobb vízbe ömlik. A Duna a Fekete-tengerbe torkollik.
- 2. (átvitt értelemben, választékos) Vmibe torkollik: vmire vezet, és abban kiszélesedve v. megerősödve más formát ölt. A német agresszió a második világháborúba torkollott.
- Igekötős igék: betorkollik; beletorkollik; összetorkollik.
- torkollás; torkolló; torkollott.