TAKARÍTÁS főnév -t, (-ok), -a
Általában a takarít igével kifejezett cselevés, ill. az az eljárás, hogy vmit takarítanak.
- 1. Vmely helyiség tisztává tétele; tisztogatás. Alapos, felületes, gyors takarítás; a konyha, a lakás, a szoba, az udvar takarítása. Takarítás után befűtött. A te takarításod felületes. A takarításhoz segítséget fogadott. Bejárónő végzi a takarítást. Készen van a takarítással. □ Akkor egész estig s hajnal előtt másnap Nincs hossza se vége a takarításnak. (Arany János) A küszöböt, a padlót
fölsikálták, csak a falon
látszott egy nagyobb nedves folt, meg a székek álltak rendetlenül, a takarítás nyomául. (Kosztolányi Dezső)
- 2. (népies) Növényi termék összegyűjtése, behordása; betakarítás. A gabona, a széna takarítása. □ Takarítás idején, hogy a mezőn egész nap künn volt, hetekig sem főzetett magának ebédet. (Jókai Mór)
- 3. (népies) Vmely (szerte levő) holmi, dolog elrakása, szem elől eltüntetése. A szemétnek a gödörbe való takarítása; a halottnak a közös sírba takarítása.
- Szóösszetétel(ek): nagytakarítás.
- takarítási.