TORTÚRA főnév ..rát, ..rája (
régies írva: tortura is) (
bizalmas)
Testi v. lelki gyötrés, kínzás; gyötrelem, kínszenvedés.
Fogorvosi tortúra; átesik vmilyen tortúrán; vmilyen tortúrának vet alá vkit; kiáll vmilyen tortúrát; || a. (
régies) Kínvallatás (a). □ Három-négy óráig kiállta a szerencsétlen kínpadra vont áldozat a szörnyű torturát. (Jókai Mór) [Mária Terézia korában] még fennállott Magyarországon a kínzó vallatásnak, az úgynevezett torturának büntetőjogi intézménye. (Eötvös Károly) || b. (
bizalmas,
túlzó) Kellemetlen v. kényelmetlen feladat, teendő. □ [A borbély] útnak eresztett a másik tortura alá a fotográfushoz. (Mikszáth Kálmán)