TOROKGYÍK főnév
<Emberen, állaton> a légző utak nyálkahártyáján sárgásszürke, hártyaszerű izzadmányt okozó, súlyos tünetekkel járó, heveny, fertőző betegség; diftéria.
A torokgyík régen sok áldozatot szedett. Torokgyíkot kapott. □ A torokgyík | fojtogatta már csecsemő-fiunkat. (Kosztolányi Dezső) Megóvtad gyermeki | életem a fojtogató | torokgyíktól. (Babits Mihály)