Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TORKOLAT főnév -ot, -a v. (régies) -ja
  • 1. A folyónak az a legvégső szakasza, ahol egy másik vízbe beleömlik. A Duna torkolata; a Sió torkolatának medre. □ A Nílus torkolatánál aranyos korsót meregettek. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 2. <Barlangon, üregen, völgyben> szabadba, ill. szabadabb térre vezető nyílás. □ A barlang torkolatja szűk. (Vörösmarty Mihály) A völgyfenék sziklás torkolatából… egy férfi alakja tűnik elő. (Jókai Mór)
  • 3. Vmely cső nyitott vége. □ Szomorúan a síphoz ütődvén Annak torkolatán elhalt a gyenge sohajtás. (Vörösmarty Mihály) [Az] ágyúig jött, s egyenesen annak torkolatával szemben megállt. (Jókai Mór)
  • Szóösszetétel(ek): 1. torkolatág; torkolatdörej; torkolattér; 2. csőtorkolat; folyamtorkolat; hegytorkolat; tölcsértorkolat; völgytorkolat.
  • torkolati; torkolatú.