TIZEDES [2]  [e-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e] 
- 1. (katonaság) Az őrvezetőnél magasabb, a szakaszvezetőnél alacsonyabb tisztesi rendfokozatot viselő személy v. ritk. ilyen rendfokozat. Régente a tizedest káplárnak nevezték. □ A tizedes szép, szőke bajszú legény. (Nagy Lajos) 
 - 2. (elavult) Urasági inas, hajdú. □ A márványkő padon ült egymásra vetett lábakkal az urasági tizedes. (Jókai Mór)
 - Szóösszetétel(ek): évtizedes.
 - tizedesi; tizedesség.