TÓRA főnév tórát, tórája, (
régies) thóra (csak egyes számban) (
vallásügy)
<A zsidó vallási nyelvhasználatban:> Mózes öt könyve együtt. || a. E könyveknek tekercsre írt díszes példánya, mely a zsinagógában való szertartásos, ünnepi felolvasásra készült. □ Ábrahám a két
fiára támaszkodva jött be a törvénytartó terembe
Nyomában jött a rabbi meg a templomszolga a Thórával. (Jókai Mór)