Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TOLERANCIA [ë] főnév ..iát, ..iája
  • 1. (választékos) Más, a mienkkel ellenkező véleménynek, kül. vki vallási meggyőződésének tiszteletben tartása; türelmesség; (vallási) türelem. □ [Bölcs] Náthán parabolája, a toleranciae fényes szava, nem múlta idejét. (Ambrus Zoltán)
  • 2. (orvostudomány, biológia) A szervezet tűrő, ellenálló képessége káros hatásokkal szemben. Szervezete meglepő toleranciát tanúsított a súlyos műtét alkalmával. || a. (orvostudomány, biológia) Az a mennyiségű szénhidrát (cukor), amelyet a cukorbajos szervezete fel tud dolgozni.
  • 3. (műszaki nyelv) <Finommechanikában, technikában> a megszabott mérettől való az a legnagyobb eltérés, amely még megengedhető. Egy század milliméter a tolerancia.
  • toleranciájú.