Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TOLDALÉK főnév -ot, -a
  • 1. Az, amit vmihez hozzátoldanak (1–2). Vmihez járuló toldalék; az asztal, a mű, a ruha toldaléka. Ez a szoba az épületnek csak későbbi toldaléka. □ A versszakaszok utolsó sora nem lehet pusztán toldalék, hanem bensőleg össze kell függenie a megelőzőkkel. (Arany János) || a. (elavult) <Írásműben> függelék, utóirat.
  • 2. (nyelvtudomány) A szó végéhez járuló olyan hang v. hangcsoport, amely a szó jelentését megváltoztatja v. némiképp módosítja, v. a szónak más szavakhoz való mondatbeli viszonyát fejezi ki; végződés (4). A képzőt, a jelet és a ragot nevezzük közös névvel toldaléknak.
  • toldalékol; toldalékolás; toldalékos.