TOBOZ főnév -t, -ok, -a (
növénytan)
Elfásodott tengelyű termős virágzat, ill. az ebből kifejlődött pikkelyes termés.
Az égerfa, a fenyőfélék, a komló toboza. □ Törpe | bokrok | közt fenyők állnak,
megloccsan a víz, és ujra | loccsan, | mert toboz hull. (Szabó Lőrinc)
- Szóösszetétel(ek): 1. tobozfürt; tobozpikkely; toboztermés; toboztermő; 2. fenyőtoboz.