TOBORZÁS főnév -t, -ok, -a, (
ritka) toborozás
Általában a toboroz igével kifejezett cselekvés, eljárás, ill. az a cselekvés, hogy vkit, (vmit) toboroznak.
- 1. (történettudomány, katonaság) Önként jelentkezők gyűjtése a hadseregbe; verbuválás. Honvédek toborzása. A kocsma előtt nagy muzsikaszóval, tánccal folyt a toborzás. □ [1848-ban] a toborzás szép sikerrel kezdetett meg. (Vörösmarty Mihály) A kamarilla erősen dolgozott, | Toborzást rendelvén Bécsben, az átkozott! (Sárosy Gyula)
- 2. Önként jelentkező tagok, résztvevők gyűjtése vmely szervezetbe, mozgalomba, vminek az elvégzésére. Bányászok, munkaerők, új egyesületi tagok toborzása.
- Szóösszetétel(ek): tagtoborzás.
- toborzási; toborzású.