TIZEDES [2] [e-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. (katonaság) Az őrvezetőnél magasabb, a szakaszvezetőnél alacsonyabb tisztesi rendfokozatot viselő személy v. ritk. ilyen rendfokozat. Régente a tizedest káplárnak nevezték. □ A tizedes szép, szőke bajszú legény. (Nagy Lajos)
- 2. (elavult) Urasági inas, hajdú. □ A márványkő padon ült egymásra vetett lábakkal az urasági tizedes. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): évtizedes.
- tizedesi; tizedesség.