TITOKZATOSSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban) (
választékos)
A titokzatos melléknévvel kifejezett tulajdonság, jelleg, hangulat; vminek titokzatos volta; rejtélyesség, rejtelmesség.
Az eset, a gyilkosság, a halál, az őserdő, a természet titokzatossága. A házat nagy titokzatosság vette körül. Eltűnésének titokzatossága izgalmat okozott a városban. □ Lényéből titokzatosság áradt, amelyet eléggé sohasem tudtunk felderíteni. (Kuncz Aladár) Az óltetőn ült egy nagy szürke macska, és nézett a napba azzal a különös titokzatossággal, amelyik estefelé mindig fölvillan a legcivilizáltabb macskák szemében is. (Móra Ferenc) || a. Titokzatos magatartás, beszéd, titkolódzás, rejtélyeskedés.
Mi az a nagy titokzatosság? Nagy titokzatossággal adta elő az esetet.