Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TISZTESSÉGES [ë-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. A tisztesség követelményeinek eleget tevő, feddhetetlen, derék, becsületes, tiszta erkölcsű <személy>. Tisztességes asszony, ember, fiú, leány. Kicsit bogaras, de különben tisztességes ember. Tisztességes szándékot tanúsított. Tisztességesen viselkedik. □ A kis Zsuzsinak igen fösvényen osztogatták a szépséget, de rendes, tisztességes személy, és tiszta jóság. (Mikes Kelemen) Az ember minden pályán boldogulhat, csak tisztességes legyen. (Ambrus Zoltán) A rendőr… biztosított, hogy ő tisztességes ember, és tudja, mi a kötelessége. (Karinthy Frigyes) || a. Olyan <arc, ábrázat>, amelyről sugárzik a tisztesség, becsület. Tisztességes képe van. □ A gyermek… remegve csókolá meg [szépapjának] …tisztességes arcát. (Jókai Mór)
  • 2. A tisztesség követelményeinek megfelelő <tett, megnyilvánulás, megnyilatkozás>. Tisztességes cselekedet, elbánás, eljárás; tisztességes szándék: a) becsületes sz.; b) nősülési sz.; tisztességes vélemény, viselkedés. □ Ha tisztességes szándékai vannak, mért bujkál késő éjszaka a sötétben? (Kuncz Aladár)
  • 3. (bizalmas) Olyan <dolog>, amellyel vki meg lehet elégedve; rendes, jó. Tisztességes ebéd, jövedelem, kereset, szoba. Tisztességes fizetése van. Jövedelméből tisztességesen megélhet. □ Tisztességes ruhát vásárla magának. (Vörösmarty Mihály) Hallja, előbb vásároljon tisztességes nyakkendőt. (Ambrus Zoltán)
  • 4. (bizalmas, tréfás) Megszokott formában történő, lezajló; rendes, szabályszerű. □ [A telepesek] megijedtek ugyan [a vihartól]…, de csak azt hitték, hogy néhány óra múlva majd megszűnik az, mint más tisztességes vihar. (Jókai Mór)
  • 5. (bizalmas, gúnyos, tréfás) Tisztességesen: alaposan, nagyon, jócskán. Tisztességesen elázik: magatehetetlen részeg lesz. No, veled tisztességesen elbántak!