Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TISZTÍTÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév -lag
  • 1. Olyan <személy, intézmény>, aki, amely tisztít. (1). Az edényt tisztító háziasszony, a csatornát tisztító munkás. Tisztító üzembe adta a fehérneműit.
  • 2. Olyan <eszköz v. szer>, amellyel tisztítanak. Tisztító fölszerelés, szerelék.
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. (ritka) Az a személy, aki vmit tisztít.
  • 2. Hely, ahol vmit tisztítanak. A vasöntő tisztítója. || a. Ruhaneműek és textilanyagok tisztításával, fehérítésével és gyak. festésével is foglalkozó üzem. Tisztítóba adja a ruhát. □ Az elegáns toalettjei mind a tisztítóban voltak. (Jókai Mór)
  • 3. Eszköz v. szer, amellyel vmit tisztítanak. Alkoholos, mágneses tisztító.
  • 4. (régies) Orvosság, orvosszer, hashajtószer. □ Ha én adnék tisztitót neki, az még inkább epesárba [= megsűrűsödött epe] ejtené. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
  • Szóösszetétel(ek): 1. tisztítócsap; tisztítócső; tisztítógép; tisztítógödör; tisztítógyalu; tisztítókád; tisztítólyuk; tisztítónyílás; tisztítópor; tisztítórongy; tisztítóvas; tisztítóvessző; 2. béltisztító; cipőtisztító; csatornatisztító; folttisztító; légtisztító; vegytisztító; vértisztító.