TITOKNOK főnév -ot, -a (
elavult)
Titkár.
A Magyar Tudományos Akadémia titoknoka csak 1870-ben lett titkár. □ Angiolini
titoknok vala a bécsi udvarnál az orosz követéség mellett. (Kazinczy Ferenc) A főjegyző azon emberek közé tartozott, kik politikai pályájukat mint nagy urak írnokai vagy titoknokai kezdik. (Eötvös József) Alvinczi Ilona vigasztaló szavai nem tudták felderíteni a vén titoknokot. (Krúdy Gyula) || a. Bizalmi ember. □ Nem vagyok-e én a kisasszony titoknoka, s belső dolgainak ministere? (Vörösmarty Mihály) Én valék bátyám szereli titoknoka; vele bánkódtam a visszás sors miatt. (Szigligeti Ede)