Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TISZTELŐ melléknév és főnév
  • I. melléknév Olyan, aki vkit, vmit tisztel. A szüleit tisztelő gyermek; a törvényt tisztelő bíró.
  • II. főnév -t, -je [e] (rendsz. birtokos sz-raggal) Olyan személy, aki vkit tisztel, nagyra becsül. □ Mindkor hív tisztelőd voltam. (Csokonai Vitéz Mihály) Tiszteltelek; mint tisztelőd menék | Hozzád. (Petőfi Sándor) || a. (elavulóban) <Levél befejezéseként az aláírás előtt, elhomályosult jelentéssel.> Igaz v. őszinte tisztelője X. Y.