Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TISZTELETES [ë-e-ë] melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. (vallásügy) <Református teológusok és segédlelkészek címeként.> Tiszteletes Nagy Gábor úrnak, Debrecen. || a. <Református segédlelkészek – néhol lelkészek – és feleségük megszólításában, megnevezésében:> Tiszteletes úr. □ [A kémények közt] Legjobban füstölt a paplaké. Vajjon mit főzhet most a tiszteletes asszony? (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (régies, választékos) Tiszteletet érdemlő, tiszteletet keltő. □ Eldobhatod a tiszteletes gyászt. (Arany János)
  • II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] (vallásügy, kissé bizalmas) Tiszteletes úr. Az öreg tiszteletes beszélt. □ Az a morc fiú. Az pap. Tiszteletes. Református lelkész. (Gárdonyi Géza)
  • Szóösszetétel(ek): tiszteleteslak.
  • tiszteletesi.