TERMÉSZETTAN  főnév (
iskolai, 
elavulóban)
Az a tudomány, mely az élettelen anyag alapvető tulajdonságaival, szerkezetével, mozgásának, alak-, térfogat- és halmazállapotbeli változásainak törvényszerűségeivel foglakozik; fizika. || a. (
bizalmas) Ennek iskolai órája. 
Hétfőn 10-től 11-ig volt természettan. || b. (
bizalmas) A természettan tankönyve. 
Kölcsönadta a természettanát.
- Szóösszetétel(ek): természettankönyv; természettan-óra; természettan-tanár.
- természettani; természettanos.