Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
TIRANNUS főnév -t, -ok, -a (régies) tirann -ja, (elavult) tiran
1. (történettudomány) <Az ókorban> erőszakos úton uralomra jutott korlátlan hatalmú egyeduralkodó. Híres szirakuzai tirannus volt Dionysios. || a. Általában zsarnok, kegyetlen egyeduralkodó. Tirannusként uralkodik. □ Míg ez a szultán meg nem hal De hát meddig akar élni? Az ilyen tirannusok nem múlnak ki tisztes vénségben. Ez tanítja a história. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben, választékos) Hivatali hatalmát zsarnoki, kegyetlen, elnyomó cselekedetekre használó elöljáró, hivatalnok. A főszolgabírók a járás tirannusai voltak. || a. (átvitt értelemben, választékos) Általában az a személy, aki előnyös helyzetét elnyomásra, saját akaratának kíméletlen érvényesítésére használja fel. Tirannusa volt a feleségének. A ház tirannusa volt. □ A szerelemben csak tirannus lehetsz vagy rabszolga. (Ambrus Zoltán)
3. Jelzői használat(ban) (átvitt értelemben is, választékos) Zsarnokoskodó. zsarnok(i). Tirannus apa; tirannus férj; tirannus földesúr. □ Jaj, Lillám is a tiran törvénynek S a szokásnak meghódolt. (Csokonai Vitéz Mihály)