Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

TALENTUM [ë] főnév -ot,- a (régies) talentom [ë], tálentom [ë]
  • 1. (történettudomány) <Az ókorban> aranyból v. ezüstből vert nagy értékű pénz. □ Déméter uccse, szárazon el nem viszed Athenae Sok ellopott talentumát. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • 2. (átvitt értelemben, kissé választékos) Az átlagosan felülemelkedő képesség, tehetség. Zenei talentumát nem hanyagolta el, s csakhamar híres művész lett. □ A bizonyos…, hogy Isten ebben a fejdelemben sok szép talentumot adott. (Mikes Kelemen) Tálentomim nem tüzesek s nagyok. (Csokonai Vitéz Mihály) Magában a borzas vargainas Nem érezvén elég talentumot: Meghasonlik… és költő lesz azonnal. (Tompa Mihály) A Janikának zenei talentuma van, ösztöndíj kellene neki. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Kiváló képességű személy. Lenyűgöző írói, színészi talentum. Nem valami nagy talentum. □ Poesisról szólván:… födtem fel egy igazi talentumot. (Arany János) A Gyula nagy tálentum, jeles ember lesz valaha. (Mikszáth Kálmán)
  • talentumú.