TALÁR főnév -t, -ok, -ja
Vmely hivatást jelző hosszú, bő rendsz. fekete palást; nálunk papok, külföldön bírák, ügyvédek, egyetemi tanárok stb. viselik.
Bírói, papi talár. Fekete talárban lépett a szószékre. □ Egy hosszú asztalt látott
, mely mellett fekete talárba öltözött férfiak ültek
Az asztal vörös posztóval volt bevonva. A vörös asztal elnöke egy irattekercset nyújta át a cárnőnek. (Jókai Mór) Délre megjött a pap aranyos talárban. (Mikszáth Kálmán) || a. (
átvitt értelemben) □ Középkori komor talárban trónolt bíránk, a lelkiismeret. (Szabó Lőrinc)