Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
SÁR főnév sarat v. (ritka) sárt; sara v. (ritka) -ja
1. Víztől lággyá híggá, ragadóssá vált, főleg esőtől felázott föld, talaj. Feneketlen sár; → latyakos sár; térdig érő sár; beleragad, belesüpped a sárba; (átvitt értelemben) sárba dobott pénz: haszontalanul kiadott, elfecsérelt p.; sárba → tipor vmit; elakad, megfeneklik, megreked a sárban; (átvitt értelemben) kihúz vkit a sárból: kisegíti a bajból; → dagasztja a sarat; → felhányja a sarat; → gyúrja a sarat; sárral dobál (meg) vkit: (átvitt értelemben is) gyalázza, rágalmazza; sárral → összehány vmit, vkit. Szóláshasonlat(ok): olyan sár van, hogy → ölben viszik ki ugatni a kutyákat. □ Míg kifáradt, gyöngült lábaimmal Gázolám az országúti sárt: Lelkem addig csüggedetlen szárnyán Magasan fönn az egekben járt. (Petőfi Sándor) A tavaszt ígérő langyosságban porrá szikkad a sár. (Bársony István) Milyen jó mezítláb járni az ember a lábával érzi a talajt s a levegőt, és benne gázol a meleg sárban. (Móricz Zsigmond) Söpörjük uccán a sarat, | varrjuk a divathölgy ruháját. (József Attila) || a. Ez az anyag vmire ráfröccsenve v. rászáradva. Csupa sár a cipője, a ruhája. □ A Rigó sem az volt, aki tegnap este, | Sárral, úti porral szürke színre festve. | Hanem fekete, mint a fekete bogár, Elsikamlott szőrén a fényes napsugár. (Arany János) Már akkor annyi volt a sár a nadrágomon, hogy három fecskefészek kitellett volna belőle. (Gárdonyi Géza) || b. Tapasztásra v. vályognak használt, vízzel hígított, rendsz. agyagos föld. (átvitt értelemben) Sarat köp: köpete telítve van porral. Sárral tapasztja a házat. Szóláshasonlat(ok): (bizalmas) nehéz, mint a sár: aránylag nagy súlya van, nagyon nehéz. □ Mihály elérkezettnek látta az időt, hogy sárból készített lakását deszkával övezett lakással cserélje fel. (Tömörkény István) A libák benéznek az ablakon, ha ugyan lehet, mert az is mind be van tapasztva sárral. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) Nyomorúságos, szégyenletes, megvetett helyzet, állapot. Sárba → húz vkit, vmit; sárba → ránt vkit; sárba → tipor vkit; a sárban fetreng, hentereg: züllött, erkölcstelen életet él. □ Hát e falak közt hangozának | Nagy szavaid, oh Kölcsey? | Nem ő a sírt el nem hagyandja; De lenn, sírjában, nem hiszem, Hogy könnyei ne omlanának Éretted, te az aljasságnak Sarába sűlyedt nemzetem! (Petőfi Sándor) Anyácska inkább eltaposni engedte volna magát, mint hogy az ő magva visszahulljon abba a sárba és sötétségbe, aminek az ura világát tekintette. (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): megállja a sarat: nehéz körülmények között is helytáll; ld. még kecske.