SUFNI * főnév -t, -ja (népies, bizalmas)
Deszkából összetákolt bódé, ill. kuckó, zug a szerszámok, limlom, kis mennyiségű tüzelőanyag elhelyezésére; kisebb fészer. Fás, ócska, szenes sufni. □ Csinálok neked egy sufnit, hogy a szerszámot be tudd zárni, meg eső elől behúzódhass. (Móricz Zsigmond)