Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyas Süvegel vkit: fejfedőjét levéve tisztelet teljesen, alázatosan köszön neki. □ Amint Döbrögi úr sétála alá s fel, | A mi Matyink tűne szemébe, Annyival inkább, mert minden süvegelte személyét, Csak Malyinak volt fenn egyedül a főrevalója. (Fazekas Mihály) || a. (átvitt értelemben) Süvegel vkit: rendszeresen jelét adja vki iránti alázatos tiszteletének; hódol vkinek. □ Úgy jársz, mint a kereszt alatt ülő cigány; azt gondolta, őket süvegeli az egész világ! (Tompa Mihály) A talári herceg hatalmas, nagy ember , s kilenc vármegyében süvegelik, míg él. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyatlan (irodalmi nyelvben) Tisztelete jeléül leveszi fejfedőjét, kalapját. □ Ott az utóhad már, s az öreg Giléti | Fogadja örömmel, fogadja csudálva, A többi vezér is ott süvegel, állva. (Arany János) || a. tárgyatlan (irodalmi nyelvben) Vkinek, vminek süvegel: kalapját levéve tisztelettel adózik neki. □ A hatalmas úr, kinek kilenc vármegyében süvegelnek , olyan piros lett, mint a pipacs. (Mikszáth Kálmán)