SÜTTET [e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
- 1. Elrendeli, hogy süssenek (1) vmit. Kenyeret süttet. Rántott csirkét süttet ebédre. □ Rozgonyi
Kinn ökröt az alrend örömére süttet, Csapon öreg hordók egri bora lüktet. (Arany János)
- 2. Elrendeli, hogy süssenek (4) vmit vmire. Bélyeget süttet az állatra.
- 3. <Hajat> forró sütővassal göndöríttet. □ A kereskedősegédek süttették a hajukat. (Tolnai Lajos)
- 4. Sütteti magát (a nappal v. a napon): hagyja, hogy a nap rásüssön. Sütteti magát a strandon. □ Süttetném
magam erővel A sugaras déli verővel, Míg fennjár még napom, Maholnap úgyis este lesz már. (Tóth Árpád) Ott hever a szőlő sarkában nagy édesdeden, és sütteti magát a nappal. (Móricz Zsigmond)
- Igekötős igék: elsüttet; felsüttet; kisüttet; lesüttet; megsüttet; rásüttet.
- süttetés; süttetett; süttető.