SÜTET [e] főnév -et [ë], -e v. -je [e, e]
- 1. (csak jelzővel) (ritka) Az a mennyiség, amelyet egyszerre sütnek; sütés. A friss sütet hamar elfogyott. Egy rakás zsemlét vett a reggeli sütetből.
- 2. jelzői használat(ban) Annyi, amennyit egyszerre sütöttek. Egy sütet kalács, kenyér. || a Egyszeri sütésre elég. Egy sütet liszt.
- Közmondás(ok): Elég egy sütetből egy lepény: a) elég ugyanabból a rendsz. kellemetlen dologból egy is; b) (tréfás) nem jó, ha testvérek ugyanabból a családból nősülnek, ill. ugyanabba a családba tartozókhoz mennek férjhez.
sütetnyi; sütetű.