Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan, aki, ami sürget (1) vmit, sietteti vminek az elvégzését, megvalósítását; siettető, ösztökélő. Sürgető figyelmeztetés, intés; sürgető levél; az idő sürgető parancsa; a békekötést sürgető közvélemény. □ Ő is azokhoz lőn hasonló, Kiknek "szép özvegy" a neve! | Azóta szellőt is, madárt is Még sürgetőbben vallata: S midőn, amit várt, bizonyos lőn . Kezet más ifjunak ada. (Arany János) Arról esik sok sürgető szó, hogy egy küldöttség menjen Leopoldhoz Bécsbe, mely a nagykorúsítást kérje. (Mikszáth Kálmán) || a. Olyan, ami sürgőssé tesz vmit. Sürgető szükség, veszély.
2. (ritka) Sürgős. Sürgető az → utam. □ A szőlődézsma megszüntetése egyik legsürgetőbb teendő. (Táncsics Mihály) Nagy és sürgető oka volt e sehonnainak e gyilkolásra. (Szigligeti Ede)