SUSZTERTALLÉR főnév (elavult, bizalmas)
Rézből vert váltópénz: négykrajcáros <a XIX. sz. első feléből>. □ Végtisztességtételnél éneklés díjában egy széles susztertallér
ütötte markunkat. (Jókai Mór) [A zacskó] tele volt rézkrajcárokkal, imitt-amott úszkálván köztük egy susztertallér. (Mikszáth Kálmán) Asszonyos bugyellárisában külön rekeszben tartotta a susztertallérokat, amelyeket borravalónak ajándékozott. (Krúdy Gyula)