SÜLLYEDÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e], (
régies) sűlyedés
Általában a süllyed igével kifejezett folyamat, az a tény, hogy vmi süllyed; függőlegesen lefelé irányuló lassú elmozdulás, mozgás; lefelé szállás, ereszkedés, merülés.
- 1. A talaj v. a víz felszínének, vmely nagy tömegű tárgynak, építménynek mélyebb szintre szállása. Az épület, a falak, a hegy, a padló, a talaj, a víz(szint) süllyedése. Az alap süllyedése következtében megrepedtek a falak. □ Megjövendölte, hogy Komárom egy napon el fog süllyedni. Szegény város jól járt volna, ha egy kis süllyedéssel megmenekedhetett volna. (Jókai Mór) || a. Vmibe való (le)süllyedés, (bele)süppedés. Iszapba, sárba, vízbe süllyedés.
2. (átvitt értelemben) <Erkölcsi, szellemi> hanyatlás, romlás, (érték)csökkenés, züllés. Erkölcsi süllyedés. az erkölcsök süllyedése; süllyedésnek indul vmi. Micsoda süllyedés! Előző munkái után ez a regény nagy süllyedést mutat. □ Annyi elszánt lelkek fáradalma, Oly fényes elmék a sár fiait A sűlyedéstől meg nem mentheték. (Vörösmarty Mihály) Minden idegen versformát ki akarni zárni költészetünkből: ez süllyedés volna. (Arany János) [Mariskának] brutális süllyedés volt
ez a visszaesés a saját régi családi és társadalmi környezetébe. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Hanyatlás állapota; süllyedt állapot, romlottság; elesettség. □ Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. | Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
| Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt! (Vörösmarty Mihály)
- Szóösszetétel(ek): bokasüllyedés; gyomorsüllyedés; talajsüllyedés; vérsejtsüllyedés.
- süllyedéses; süllyedési; süllyedésű.