SÜLLYESZTETT [e-ë] melléknév -en [e]
(átvitt értelemben is) Olyan, akit, amit süllyesztettek (1, 36). Süllyesztett bútor: padlóba, falba beépített b.; süllyesztett fürdőkád; (katonaság) süllyesztett ütegállás: a földbe beásott ü. Kiemelték a folyó fenekére süllyesztett kincset. A gyarmati sorba süllyesztett ország megindította felszabadító harcát.