SÁPÍTOZIK tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék -nál, -na; -zon sápítoz (rosszalló)
Az ügyhöz mérten túlzottan kétségbeesett, beteges, síránkozó hangon panaszkodik, méltatlankodik, sopánkodik, sápog; sápítva [1] (1) beszél. Folyton sápítozik, hogy nem hagyják békében. Mit sápítozol, nincs semmi komoly baj. □ No tiszteletes úr sápítozott a vén kántorné ugyan mit csináltak? (Tolnai Lajos)
sápítozás; sápítozó.