Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (népies, régies) Vastag, téglalap alakú, nyeles falap, amellyel mosáskor a ruhát verik, hogy könnyebben megtisztuljon. □ S Ágnes asszony a patakban Lepedőjét újra mossa Áll a vizben, széke mellett Holdvilágos éjjelenkint, Mikor a víz fodra csillog, Maradozó csattanással Fehér sulyka messze villog. (Arany János) Tengervágyáról a patak letett, Malmot hajtott megint türelmesen; Viselte a sulyok csapásat. (Reviczky Gyula) Lenn mos a királylány a kútnál. Sulyokkal veri egy padocskán a ruhát. (Gárdonyi Géza)
2. Nyélre erősített, fából v. fémből való henger v. alul lapos félgömb, amellyel kézi erővel földbe vernek, ledöngölnek, összezúznak vmit; döngölő. Sulyokkal döngöli le a fölásott földet. □ Az óriás markában cserfabot, Mely oszlopnak kicsiny, de nagy sulyoknak. (Madách Imre) || a. (műszaki nyelv) Hasonló célra való alkatrész egyes gépekben (pl. olajütőben, cölöpverőgépben, döngölő-, zúzógépben). || b. (tájszó) Mángorló (II. 1a).
Szólás(ok): elveti, elhajítja v. eldobja a sulykot: a) túlhalad a helyes mértéken, helytelen túlzásra ragadtatja magát; b) nagyot mond, füllent.